A probléma megoldó készségek fejlesztése, felkészülés a nem rutin feladatok megoldására, a projekt munkákban való részvétel, megfelelés a folyamatosan váltakozó igényeknek olyan elvárások, amelyeket a hallgatók csak akkor tudnak teljesíteni, ha tisztában vannak saját tanulási erősségeikkel, gyengeségeikkel, valamint azokkal a stratégiákkal, amelyek leghatékonyabbak a saját tanulási folyamataik számára. Jó minőségű multimédia anyagok fejlesztésének fontos tényezője, hogy a leendő fejlesztők tisztában legyenek a leendő hallgatók tanulási preferenciáival illetve alkalmazható stratégiáival, a hallgatók képesek legyenek kritikusan értékelni mások által fejlesztett termékeket, valamint saját és mások munkájának hozzáadott értékét.

Jelen munkában az ELTE IK- n a „Multimédia anyagok szerkesztése” kurzus hallgatói számára egy olyan projekt stratégiát és web alapú kollaboratív oktatás/tanulási módszertant dolgoztunk ki, amely alapja (a) a hallgatói profil generálása, (b) online tudás építés és (c) az alkalmazott értékelési módszerek. Alkalmazott módszertanunk integrálja a tanulási stílus dimenziók e-tanulási preferenciáit, és figyelembe veszi a hallgatók kurzussal szemben támasztott igényeit. A tudásépítést online tanulási szintéren valósítjuk meg. A kritikus gondolkodás fejlesztését, saját haladásuk nyomon követését, egymás értékelése, önértékelés és saját és mások által létrehozott termékek értékelésével történt. A tanulási stílusok azonosításához a nemzetközi szakirodalomban leginkább elfogadott modelleket alkalmaztuk. Az azonosított tanulási stílus dimenziók alapján vizsgáltuk a hallgatók tanulási attitűdjét, projektben való aktivitását.

Egy igazán jó pedagógus mindig azon fáradozik, hogy maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló taneszközöket. Újabb és újabb ötleteket valósít meg, kipróbál másoktól ellesett fogásokat, felfedezi, birtokba veszi az új technikákat. El szeretné érni ugyanis, hogy úgy valósuljon meg a hatékony ismeretátadás, hogy közben diákjai még élvezzék is az óráját.

Ebben a törekvésben nyitott új dimenziókat a számítógép megjelenése. Ez az új eszköz olyan lehetőségeket biztosít napjaink pedagógusai számára, melyekről a korábbi tanárnemzedékek még csak nem is álmodhattak. Egy megfelelően felszerelt számítógép már önmagában is rendkívül gazdag bázist jelent a módszertani repertoár gazdagításához, de az egyre újabb hardver és szoftver fejlesztések szinte hetente kínálnak további felhasználási lehetőségeket.

A tanulmányunk azt kívánja elemezni, hogy a közoktatásban dolgozó pedagógusok hogyan viszonyulnak az IKT (információs és kommunikációs technológiák) eszközök és kiemelten az interaktív tábla tanórai alkalmazásához. A 2009 elején, on-line elérhető kérdőív segítségével lebonyolított Országos IKT kutatásunk néhány eredményét tárjuk az olvasó elé, melynek során közel 400 településről 1146 általános és középiskolai tanár válaszolt a kérdésekre. Korábbi kutatásainkban felfigyeltünk arra, hogy az IKT eszközök tanórai használatának vonatkozásában gyakori az elmélet-gyakorlat kettőssége, nem egyszer jelentős eltérés tapasztalható a két terület között. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a válaszadók által vallott elvek és napi gyakorlatuk valóban eltérnek egymástól. Az erre utaló adatokat kiegészítettük a számítógép alkalmazásának előnyeire, hátrányaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal, így pontosabb leírást tudunk adni az elmélet és a gyakorlat különbségének kialakulásában szerepet játszó tényezőkről. Megvizsgáltuk azt is, hogy a pedagógusok milyen változásokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy az informatikai eszközök tanórai használata intenzívebb legyen. Az eredményeink a képzési, továbbképzési programok kialakításában, fejlesztésében tölthetnek be jelentős szerepet.

Az egy féléves adatbázis-kezelési tárgy fő témakörei az adatmodellezés és az SQL nyelv. Az adatmodellezés terén az egyed-kapcsolat és a relációs modell tanítjuk. Mind az adatmodellezés, mind az SQL nyelv tanításában használunk ingyenesen hozzáférhető grafikus programokat.

Elvégeztünk egy felmérést is, hogy vajon szignifikánsan jobb megoldások születnek-e, ha a hallgatók grafikus programok segítségével modelleznek, illetve van-e lényeges különbség a különböző programokkal készített adatmodellek helyessége között.